19. Rész~Meglepetés....

.....Te mióta deszkázol?- kérdezi Wes még mindig vizsgálva a deszkámat.
-Igen, mióta?- szállt be Kate is.
-Hát...régebben úgy 5-6 évig deszkáztam, de egy versenyen eltörött a lábam és azóta nem. Azért hoztam magammal, mert....mert éreztem, hogy kelleni fog....

2014. 05. 23

10:33

Holnap irány Disney Land! Ma Kate, Taylor, LEs és Will elmentek az ofő-vel valami múzeumba.

Wes és én otthon töprengtünk, hogy mit  csináljunk egész nap.

-Délben elmehetnénk kajálni valahova. - Jelenti ki Wes.

 -Oké, és előtte-utána mit csináljunk?- kérdezem jogosan.
-Előtte, gyere le hozzánk videójátékozzunk, ebéd után pedig van egy meglepetésen.- mondja magabiztosan Wes.
-Jó lejövök, és tudod, hogy nem szeretem a meglepiket. - olyan szarkazmussal mondom, hogy az még nekem is fáj.
-Tudom.- rövid és tömör. Ilyen Wes.
-Na menjünk!- közben felkelek a babzsákból és indulok az ajtó felé- Te nem jössz?- nézek Wesre furcsán.
-De mindjárt csak meg kell csinálnom a tévét- és elkezdte piszkálni a tévé hátulját.
-Oké- megyek és inkább ráhagyom a dolgot......Fél tizenkettő körül elindultunk egy közeli étterembe.
-Mit kérsz?- kérdezi Wes.
-Csontlevest és- nagyon bújom az étlapot- és egy carbonarát...Ezt Wes elhadarta franciául.
-Mióta tudsz franciául?- érdeklődöm csak mellékesen.
-Régen itt éltünk...- magyarázta....addig ameddig ki nem hozták az ételt...........Ebéd után elindultunk egy sétálóutcán.
-Messze van még?- kérdezem - Mára elég a gyaloglásból.
-Nem már közel járunk, ezért....- és Wes már be is kötötte egy sállal a szemem. Az ő sálja volt, az az igazi férfias illatot éreztem, rajtam hagyhatta volna még egy pár napig.....körülbelül tíz perc múlva megállított és levvette a szememről a kendőt. Mikor megláttam, hogy hova hozott.....ki akartam volna futni a világból....a lábam lemerevedett, a hasam görcsbe rándult........