.....-Anya, apa!- kiáltom teljes erőmből. - Kicsikém, jól vagy?- kérdezik aggódva egyszerre. -Igen jól- felelem teljesen normálisan.......eltelt 2 hét kiengedtek. -Milyen érzés újra itthon? - kérdezi boldogan Kate. -Pompás!!- felelem ujjongva. - Még jó, hogy nem volt tanítás. - mondja Taylor. -Ezért ma elmegyünk "isten hozott újra itthon" ebédre - jelenti ki Taylor. -Oké, de abba a jó étterembe menjünk!- parancsoltam. -Úgy lesz!- feleli huncut kacsintással. Kinézek az ablakon -Tavaszodik - örvendezek. Mivel nincs olyan hideg ezért egy kicsit lengébb cuccba indultam neki az ebédnek. Immárom barna hajjal, mivel reggel voltam fodrásznál, véglegesen lenövesztettem a szőkét, íme az eredeti hajszínem. Profi fotósom újjabban visszatért hozzám.
-Mmmm, isteni ez a grillezett csirke!- élvezkedek éppen falva az ételem. A lányok kuncogtak rajta egyet, jót nevettek.......Reggel azzal szembesülök, hogy iskola. Laza szerelés, laza mindennapok.
Mikor beérek, és átmegyek a folyosón, és valaki szól. Szia!- köszön egy srác, aki helyes de nem ismerem, talán évfolyamtársam. Szia!- felelem bátortalanul. -Hogy vagy? Kiengedtek a kórházból? Emlékszel rám?- mosolyogva árad belőle a szó. -Köszi jól vagyok! igen kiengedtek, nem emlékszem rád. - olyan hangon mint aki még senkivel sem beszélt. -Én szóltam a barátnőidnek- és közbe szól a csengő. - Ohh, bocsi, hogy feltartottalak. - Semmi baj, szia!- jajjj úristen pont ő kellett megmentsen?.....Óra után lementem az udvarra mivel egy órás szünet van, beraktam a fülhallgatót, és kizártam a világot. Épp a kedvenc zenét hallgattam (https://www.youtube.com/watch?v=rtOvBOTyX00&list=WL&index=4) felém közeledik a srác......odaér és csak ketten vagyunk az udvaron.........
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése